2016. augusztus 30., kedd

Ransom Riggs - Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei | Értékelés #68


Fülszöveg:
Egy rejtélyes sziget
Egy elhagyott árvaház
Egy különös fényképekből álló gyűjtemény

Ez vár felfedezésre a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című felejthetetlen regényben, amely a fantázia és a fotográfia elegyéből kever izgalmas olvasmányt. Történetünk kezdetén rettenetes családi tragédia indítja útnak a tizenhat esztendős Jacobot egy távoli, Wales partjai közelében lévő szigetre, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekek számára alapított otthonának omladozó romjait. Ahogy Jacob végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy Vándorsólyom kisasszony gondozottjai nem csak különlegesek voltak, de talán veszélyesek is. Lehet, hogy nem véletlenül száműzték őket egy kietlen szigetre. És valamiképpen – lett légyen ez bármilyen valószínűtlen – talán még mindig élnek.
Ez a nyugtalanító, réges-régi fényképekkel illusztrált regény élvezetes olvasmány felnőtteknek, tiniknek és bárkinek, aki élvezi a hátborzongató kalandokat.

Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 352 oldal
Fordította: Gálvölgyi Judit
Eredeti cím: Miss Peregrine's Home for Peculiar Children
Téma: fantasy, időutazás, misztikus, 2. világháború, 20. század, Wales, lidérc



Véleményem:
A történet főszereplője a 16 éves Jacob Portman, aki Floridában éli mindennapjait. Nagyapja, Abraham már Jacob kisgyermekkora óta természetfeletti képességekkel rendelkező gyermekekről mesél, akik az idős férfi múltjában jelentős szerepet töltöttek be, ráadásul fényképei is vannak az említett különleges gyermekekről. Egy napon rejtélyes családi tragédia forgatja fel a Portman család nyugalmas életét, s Jake elhatározza, hogy kideríti mi történt valójában Abrahammel fiatal korában, így útnak indul édesapja, Franklin társaságában a Wales partjainak közelében található Cairnholmra, ahol nagyapja életének meghatározó éveit töltötte. 

Ez a könyv körülbelül már egy éve ült a könyvespolcomon arra várva, hogy végre levegyem onnan. A fülszövegben olvasható rejtélyes sziget, elhagyatott árvaház és különleges gyermekek kifejezések keltették fel az érdeklődésemet a regény iránt. 

Az ismertető alapján azt képzeltem, hogy a regény egy különös világba kalauzolja el az olvasót, emellett Vándorsólyom Kisasszonyról, aki az árvaház igazgatónője és a gyerekekről részletes ismertetőt kapunk. Az igaz, hogy a szerző nagy odafigyeléssel készítette el az általa teremtett világról szóló leírásokat, érezhető volt, hogy azt szerette volna, ha az olvasó megérti és el is tudja képzelni a történet eseményeinek színterét, világát. Viszont számomra negatív élmény volt az, hogy a gyermekekről és az igazgatónőről csak egy körülbelüli képet kaptunk, arról, hogy hogyan kerültek az árvaházba, és a bekerülésük előtt mi történt velük, arra csak érintőlegesen tért ki az író, s ezt is csak bizonyos szereplőkkel tette meg.

A történet során sokat tudhatunk meg Jacobról, mert az ő szemszögéből olvashatjuk az eseményeket, s a történések során sokat változik, bátor, tettre kész fiúvá érik. A fiatal fiú sosem hitt nagyapja meséiben, úgy gondolta, csakis Abe elméjének szüleményei, azonban amikor rájön az igazságra, a 16 éves srác minden erejével küzd azért, hogy megvédje a különlegeset, szembeszáll az üresekkel, és a lidércekkel, emellett egy percre sem feledkezik meg édesapjáról sem.


Emma és Jacob kapcsolata kissé zavaros, hiszen a két fiatal kapcsolatára nagy hatással van, hogy Jake felébreszti a lányban Abraham emlékeit, az iránta táplált érzelmeket, de közben a 16 éves fiú személyisége is felkelti érdeklődését, ám az ifjú attól tart, hogy Emma csak Abet látja benne.

Az édesapa, Franklin karaktere számomra semmit mondó volt, megnyilvánulásaiból érezhető volt, hogy szereti fiát, de mélyen szántó, atyai gondolatok nem hagyják el a száját, a maga kis világával törődik, így nagyobb szabadságot ad gyermekének, amit valószínűleg nem tudatosan tesz. Franklinen végig azt éreztem, hogy ő csak azért van jelen, mert a történet hitelessége érdekében kellett egy szülő, aki Jacob útitársa lesz, így az író ennek megfelelően fektetett energiát ennek a szereplőnek a megalkotásába. 

A gyermekekről nem sokat tudok jelenleg írni, kedveltem közülük Bronwyn, Millard, Olive és Emma karakterét, de elegendő tudnivalót nem nyújtott az auktor velük kapcsolatosan ahhoz, hogy nagy terjedelmű véleményt tudjak róluk írni, így ezt a második rész elolvasása után teszem meg, hátha akkor több információ lesz a birtokomban.

Összességében tetszett ez az iromány, szórakoztató volt, lekötött, s szerencsére az izgalmas jelentek sem hiányoztak belőle, ráadásul a könyvben található fotók még misztikusabbá tették a művet, ezeknek az illusztrációknak köszönhetően egy természetfeletti hangulat is körül lengi az olvasót, erre pedig rátesz még egy lapáttal az üres lények nevezetű, iszonytató, fekete színű lények is.

Ajánlom azoknak, akik szeretik a misztikus történeteket, amelyekben különleges képességű szereplők lelhetőek fel, akik szeretik, ha egy regényben szörnyek is előbukkannak, s azoknak, akik nem rettenek meg, ha történetben egy csipetnyi sötétség is megjelenik.

A regény film adaptációja 2016. szeptember 29-től megtekinthető a mozikban!



Idézetek a műből:

"Nem nagyon értek a lányokhoz, de ha egy lány négyszer próbálja megcsípni az embert, szinte biztos, hogy flörtöl."

"Rövid imák hangzottak el Martin lelki üdvéért, aztán az emberek előálltak az elméleteikkel. Az ivó perceken belül ittas Sherlock Holmesok füstös fészkévé változott."

"..., és rájöttem, hogy a távozáa nem olyan lesz, amilyennek képzeltem, mintha súlyos tehertől szabadulnék meg. Az emlék kézzel fogható volt és nehéz, és tudtam, hogy örökké magammal viszem majd."

Kedvenc szereplő: Jacob, Vándorsólyom Kisasszony, Millard, Bronwyn, Emma
Nem kedvelt szereplő: lidérc, 
Kedvenc rész: Emma és Jake csókja, Jacob és a lidréc harca, Jacob megtalálja a házat
Borító: 5/5
Pontozás: 5/4



Ennek a kihívásnak az lenne a lényege, hogy minden Prológus tag felállított egy tíz (vagy több) könyvből álló listát, amiről a számára kisorsolt tag választott egyet. Ezután a lista tulajdonosának el kell olvasnia legkésőbb a nyár végéig a könyvet és megcsinálni a hozzá tartozó extra feladatot. Egészen addig csináljuk ezt, amíg van kedvünk a várólistánk csökkentéséhez.


Az én extra feladatom az volt, hogy készítsek régi stílusú képeket, amikor megtudtam , hogy mi az extra feladványom rögtön eszembe jutott, hogy a nagymamámnak van egy régi babája, ami tökéletes modell lenne a képekhez, így rögtön meg is látogattam a nagyit, és lencsevégre kaptam a régiséget. 


Körülbelül 65 éves baba

Miután elkészült a játék lánykáról a kép, rögtön elfoglaltam a pincét régi tárgyak utána kutakodva, ahol egy régi rádióra és egy szenes vaslóra leltem. 

Régi rádió

Régi szenes vasaló

Természetesen a képeken egy kis utómunkálattal öregítettem, illetve fekete-fehérré varázsoltam őket, amihez egy szerkesztő programot hívtam segítségül. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése