2016. augusztus 25., csütörtök

Kóbor Barbara - Az utolsó nap éjszakája | Értékelés #67



Fülszöveg:
Séverine Bonheur, a harmincas évei közepén járó párizsi hobbiújságíró örömtelen házasságban, unalmas életet él. Gyáva ahhoz, hogy otthagyja politikai karrier előtt álló, brutális férjét. Hogy ne őrüljön meg, úgy lép ki a valóságából, hogy tökélyre fejleszti az ábrándozást. Aztán egy szilveszter éjszakán rejtélyes bűncselekmény áldozatává válik, és onnantól egyszerre lélegzetelállítóan izgalmas és veszélyes lesz az élete…

Kóbor Barbara első krimijében a kiszolgáltatottság és az öntudatra ébredés lélektanát festi le; szövevényesen felépített történetében egy olyan nő agyába pillanthatunk be, aki kalickába zárt madárkaként vergődik, egészen addig, amíg valóban foglyul nem ejtik. Az események felpörögnek, a szereplőgárda egyre színesebb lesz, a cselekmény szálai pedig egyre kuszábbak, egészen a bravúros végkifejletig.

A lélektani krimi rajongóinak különösen ajánljuk!

Kiadó: Athenaeum Kiadó
Kiadás éve: 2016
Eredeti cím: Az utolsó nap éjszakája
Oldal szám: 224 oldal
Téma: gyilkosság, Párizs, házasság, chick lit, krimi,


Véleményem:
A történet Párizsban játszódik, amelynek főszereplője Séverine, aki egy online magazinban főzéssel kapcsolatos tippeket oszt meg az olvasókkal, emellett a nagy politikai karrier előtt álló Frédéric felesége. Házasságuk válságos állapotban van. ráadásul van egy közös gyermekük is, Mathias, akinek érdekeit a fiatal nő szem előtt tartja. A házaspár a szilvesztert is külön tölti, így a feleség szórakozni megy barátnőjével, ám az éjszaka után Séverine élete új fordulatot vesz.

Sokszor nem értettem Séverine cselekedeteit, azt, hogy lelkileg és testileg egyaránt tönkre megy jelenlegi élethelyzete miatt, s tudja, hogy az élete nem jó irányba tart, mégsem változtat, mégsem cselekszik. A szórakozó helyen nem elővigyázatos, nem viselkedik felnőttként, inkább úgy tesz, mint egy középiskolás lányka, aki végelkeseredésében megpróbál valami hímnemű egyént felcsípni, s pechjére a választása nem túl szerencsés.

Frédéric egy visszataszító, arrogáns tuskó, aki nem érdemli meg a családját. Tudja, hogy házassága kisiklott, amiért feleségét okolja, mégis bezárva tartja, s foggal-körömmel kapaszkodik belé, ráadásul bántalmazza is nejét.

Théó az a karakter, aki némi jelentőséggel bír, több szempontból is, mégsem ismerjük meg igazán. Habár tudjuk, hogy kedves és jó ember, aki vonzódik Séverinehez, személyiségéből jelentősebb tudnivalókat nem ismertet a szerző.

Ugyan Morarta a felügyelő szerepét töltötte be, aki gyilkossággal kapcsolatosan nyomoz, mégsem az az igazi rendőr karakter, hiszen az ügy mondhatni, saját magától oldódik meg, a nyomok és a feltett kérdésekre a válaszok egyszerűen az ölébe hullanak, sőt túlzottan nem kell rendőri praktikákat alkalmaznia, és agytekervényeket megerőltető elméletek gyártására sincs szüksége.

Számomra negatív volt, hogy a rendőrség semmi perc alatt rájön a gyilkossággal kapcsolatosan minden egyes részletre, megoldásra, nem is kell ezekért a tényezőkért megdolgozniuk. Emellett hiányoltam, hogy a tettesek karaktere nem volt izgalmas, unalmas, semmitmondóak voltak, nem ismertük meg őket, a szerző nem vezetett bele minket a gyilkosok gondolataiba, nem tárta fel az olvasó előtt, hogy mi motiválta a cselekedeteiket. A történetet nem nevezném pörgősnek, a szálak nem lesznek kuszábbak, sőt a végkifejlet is szinte kiszámítható, inkább egy jól összerakott műnek mondható, ami leköti az olvasót, ennek ellenére élveztem.

A regényt chick lit írásnak nevezném némi krimi szállal vegyítve, a mű elejét tekintve határozottan ebbe a kategóriába sorolnám, ugyanis Kóbor Barbara főszereplőnk gazdag, ám válságos életét részletezi, majd a képbe bekerül egy kis gyilkosság, egy kis nyomozás, de folyamatosan jelen van Séverine szerelmi élete miatti gyötrődése. Tehát, véleményem szerint chick litnek határozottan megállja helyét, viszont kriminek kissé gyengére sikerült. Elsősorban Séverinenel történő események állnak a középpontban, de más szereplőkkel kapcsolatos történésekről is ír az auktor, amelyeket E/3 személyben olvashatunk.

Ajánlom az elnyomott nőkről szóló írások kedvelőinek, azoknak, akik szeretik a romantikus, és chick lit írásokat, illetve azoknak, akik szeretik, ha egy nő szerelmi életéről szóló történetben van egy kis plusz.



Idézetek a műből:
A véletlen semmi több, csak megjósolhatatlan valószínűség. Fontosságát egyesek lebecsülik, míg mások istenítik, egyenesen Istennek hívják, a hitetlenek sorsnak, de mindegy, hogyan nevezzük. Ha nem lenne, beleragadnánk első választásainkba, megszokott életünkbe. Unalmas volna az élet, főleg azoknak, akiknek nincsenek szándékos választásik.

A boldogság a pillanatnyi örömökben, az elmúló élvezetekben van. És nincs más. Nincs olyan, hogy folyamatosan boldog létezés. Pillanatok vannak.

Kedvenc szereplő: Séverine
Nem kedvelt szereplő: Frédéric
Kedvenc rész: Théó átmegy Séverinehez, Séverine szilveszter estéje
Borító: 5/5
Pontozás: 5/4

A könyvért köszönet az Athenaeum Kiadónak!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése