2016. március 7., hétfő

S. J. Watson - A másik én | Értékelés #54



Fülszöveg:
Végzetes vonzerő… online.

Milyen mélyen ismerhetsz meg egy másik embert? Meddig mennél el azért, hogy kiderítsd az igazságot valakiről, akit szeretsz?

Amikor Julia, a harmincas éveiben járó, látszólag átlagos életet élő brit családanya megtudja, hogy húga brutális gyilkosság áldozata lett, nincs nyugodalma, amíg meg nem leli a gyilkost. A kutatás azonban hamarosan saját, bűnös érzéki vágyainak felfedezésébe csap át. Miután megismerkedik egy veszedelmes idegen férfival az interneten, elveszíti önmagát… az uralmat a tettei felett… és talán mindent. Rendületlen válaszkeresésével pedig veszélybe sodorja a házasságát, a családját, sőt, az életét is.

A világsikerű Amnézia (korábbi címén Mielőtt elalszom) szerzőjének pattanásig feszült hangulatú, lélegzetelállító fordulatokkal teli új pszichológiai thrillere az online chatszobák és a cyberszex sötét útvesztőjébe vezeti az olvasót, ahonnan nincs kiút.

Kiadó: Athenaeum Kiadó
Kiadás éve: 2015
Oldal szám: 568 oldal
Eredeti cím: Second Life
Fordította: Gellért Marcell
Téma: pszicho-thriller, internet, chat, Párizs, London, gyilkosság,


Véleményem:
Julia Plummer Angilában él férjével, Hughal és fiával, Connorral. Egy napon Julia azt a hírt kapja Párizsból, hogy húga gyilkosság áldozata lett, a nő teljesen összetörik lelkileg, s eltökéli, hogy addig nem nyugszik, míg meg nem találja testvére gyilkosát. Miután a rendőrség nem tud a családanyának kielégítő választ nyújtani, Julia nyomozásba kezd egy online közösségi portálon, ahol hamar megismerkedik egy férfival, Lucassal, s ezzel felrúgja eddigi életét, s minden megváltozik.

A mű hangneme modern, kissé sok leírást tartalmaz, amely Julia szemszögéből íródott, így a történet kibontakozása során sok tudnivaló kiderül a nő személyiségéről, érzéseiről és múltjáról.

A szereplők közül Juliát ismerhetjük meg a legjobban, hisz a történéseket az ő szemszögéből olvashatjuk, s érezhető, hogy a szerző a nő karakterére nagyon odafigyelt, míg a többi karakter nem annyira kidolgozott, mint a brit családanya. Mindezek ellenére ki nem állhattam Juliát, sok esetben irritáló jelenség volt számomra, ugyanis mindenen kiakad, hisztizik, sajnáltatja magát, ráadásul nem bírja a stresszt, mégis ő generálja a feszültséget. A nő karaktere olyan érzést keltett bennem, amit bizonyára sokan átéltük már, mondjuk horror filmnézés közben. Ugyanis az efféle filmekben tipikusan mindig van egy olyan női karakter, akit utálunk és lebutázunk, mert azon az ajtón megy be, ahonnan a veszély leselkedik rá. Nos, Julia hasonló érzéseket keltett bennem, mindig azt csinálta, amit nem kellett volna, utána pedig picsogott a következmények miatt, én pedig fogtam a fejem, hogy "Te buta nő! Mégis mit csinálsz?". Tisztában van azzal, hogy amit tesz, nem helyes, mégsem vet neki véget, s a dolgok alakulását a körülményekre fogja, illetve férjével való kapcsolatára, pedig a szíve mélyén nagyon jól tudta, hogy minden rajta áll, hisz az ő döntése, hogy hogyan reagál az új helyzetekre, valamint, mit tesz a házassága érdekében.

A többi karakterről nem tudok véleményt nyilvánítani, hiszen mindegyikre illik egy-egy jelző, de nincsenek eléggé kidolgozva, így alig ismerhetjük meg őket igazán. Ez a hanyagság miatt hihető, elfogadható a könyv végén található csavar, ugyanis azok a dolgok, amelyek kiderülnek, ilyen kevés jellem ismerettel nyugodtan ráhúzhatóak az érintett szereplőkre. Viszont a szereplők összességét tekintve számomra nagyon érdekes, hogy egyik jelenlévő sem volt tökéletes, mindenkinek volt egy féltett, piszkos kis titka, s mindenkinek volt egy másik oldala, úgymond egy másik énje, nagy valószínűséggel erre is utal a mű címe.

Számomra néhány helyen kissé vontatott volt a történet, ez az érzés először az iromány elején fogott el, mert Julia elég sokáig gyászolja testvérét, amelyet hisztis kiborulásokkal koronáz meg, majd legközelebb akkor bukkant elő, amikor a nő már túl sokat dilemmázik a Lucas-Hugh kérdésen.
Emellett a tipikus krimi/thriller alkotóelemek miatt sok helyen kiszámítható volt a történet, na de a vég kifejlettre egyáltalán nem számítottam, az író részéről jó döntés volt, hogy ezt az óriási csavart beleszőtte a történet végébe, ugyanis ez a momentum turbózza fel az egész regényt, s bár voltak frusztráló jelenetek, a befejezésért érdemes volt elolvasni a művet. 

Ajánlom ezt a művet azoknak, akik szeretik a krimiket, akik szeretnek több ezer érzést átélni (az idegességtől egészen az örömig) egy olvasás során, illetve azoknak, akik szeretik, ha egy történet egy óriási csattanóval fejeződik be. 




Idézetek a műből:
"Vannak pillanatok, amikor a hallgatás többet ér minden szónál."

"Az idő kíméletlenül megy előre, és ez ellen nincs orvosság."

"Valami elindult velem, velünk, és már nem tudom megállítani."

"– Megteszek mindent, csak ne hagyj el!
Most én hajolok közelebb hozzá, és megfogom a kezét.
– Nem is tudnálak elhagyni."


Kedvelt szereplő: Hugh
Nem kedvelt szereplő: Julia, Lucas
Kedvenc jelenet: a vég kifejlett
Borító: 5/5 
Pontozás: 5/4

A recenziós példányért köszönet az Athenaeum Kiadónak! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése